Dublin, ami megmaradt

"Na jó, valaki sürgősen szabadítson meg a személyiségemtől!"

(A. egy monológ végén)

***

*sosem lehet átmenni az úton, a jelzőlámpák sosem váltanak zöldre, az életedet kell kockáztatni, hogy átjuss a túloldalra. A halál-kereszteződésnél állunk öt perce, ahol villamosok is járnak.*
A: A kurva isten retkes faszát!!!
P:... mondta Anna, ...
A: ... és elbaszta a villamos. :)

***

A: *Cosmopolitant olvas* A kékszemű férfiak a kékszemű nőkhöz vonzódnak. ... Egy norvég tudományos felmérés szerint.
K: Na igen. Nem mintha lenne más választásuk arrafelé. :D

***

*hullafáradtan, a hisztihatáron vánszorgunk kajálda után kutatva*
A: Na. Ha szerencsénk van, a következő sarok lesz az.
M: NEM!!!

***

"Csabával szívesen laknék. Hát... bár nem. Nem tudom. Sosem laktam még a Csabával együtt."

(A.)

***

*lefekvéshez készülődünk, A. keresi a táskájában a telefont, Mesi a villanykapcsolónál*
A: Nyugodtan lekapcsolhatod.
M: Biztos?
A: Aha. *villany le* ... Így ugyan egy kicsit tovább fog tartani, de mindegy. :)